I. Általános rendelkezések
1. A szak hallgatói a szak akkreditációjában rögzített feltételeknek megfelelően, képesítésük megszerzése érdekében szakdolgozatot kötelesek készíteni, melynek elkészítéséhez rendelt kreditérték 20 pont.
2. A szakdolgozatnak tartalmában és formai kiállásában is alkalmasnak kell lennie az elbírálásra, s méltónak kell bizonyulnia a diploma megszerzésére.
3. A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató egyetemi tanulmányai során megfelelő elméleti alapokat szerzett, amelynek segítségével képes a politikatudomány területéhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján, egyéni megközelítésben, a tudományos érvelés és forráskezelés szabályai szerint feldolgozni.
II. A szakdolgozat elkészítésének rendje
A szakdolgozatról a TVSZ (40.§. 1-15) valamint a "Bölcsészettudományi Kar kiegészítő és átmeneti rendelkezései a TVSZ-hez" (17.§. 1-9) rendelkezik. A szakdolgozat megírásának folyamatát kísérő dokumentum a "Szakdolgozat-nyilvántartólap" (a továbbiakban: SzNy).
1. A szakdolgozat témájának meghatározása
A hallgató szakdolgozati témáját a politikatudomány tárgykörébe tartozó témák közül, vagy önállóan, vagy a szak oktatóinak szakdolgozati témajavaslatai közül választhatja ki. A javasolt témát egy-két oldalas vázlatban kifejtve az áprilisi leadási határidő esetén szeptember 30-ig, a novemberi leadási határidő előtt március 1-ig az általa kiválasztott konzulensnek bemutatja. A témát a leendő konzulensnek és a szakfelelősnek jóvá kell hagynia. A jóváhagyás a konzulens részéről a témavezetés elfogadását is jelenti, amelyet aláírásával igazol (SzNy). A szakfelelős aláírásával a témát és a konzulens személyét is elfogadja. A téma és a témavezető kiválasztását úgy kell befejezni, hogy a téma meghatározására, a munkacím leadására az április 15-i leadási határidő esetén október 15-ig, a november 15-i leadási határidő esetén március 31-ig van lehetőség. A SzNy-t egy eredeti és két másolati példányban kell leadni a Tanulmányi Osztályon.
2. A témavezető (konzulens) tanár kiválasztása és feladatai, konzulensváltás
A hallgató elsősorban a szakon tanító főállású, lehetőleg minősített (Ph.D, kandidátusi, tudományok doktora) tanárok közül; másodsorban a témájában jártas más kari oktatók és a szakon oktató óraadó tanárok közül; harmadsorban és kivételes esetben külsős szakemberek közül választhat magának témavezetőt. A TVSz értelmében egy oktató húsznál több szakdolgozati témavezetést egy időben nem vállalhat.
Indokolt esetben a hallgató további konzulenst is felkérhet, aki segítséget nyújt számára a dolgozat megírásához. Személyéről a hallgató a hivatalos témavezetőt tájékoztatni köteles. A hivatalos, megbízott konzulens feladatát és felelősségét, illetve a hallgatónak a hivatalos konzulens felé irányuló kötelességeit ez nem érintheti.
A hallgató témavezetőt válthat, a témavezető pedig visszamondhatja a vállalást. Mindkettőjük esetében megfelelő indoklásra és más konzulens megjelölésére van szükség, aki a témavezetés átvállalását egy új SzNy kitöltésével igazolja, amelyet a szakfelelősnek jóvá kell hagynia. Minderre az április 15-i határidő esetén november 30-ig, a november 15-i határidő esetén május 31-ig van lehetőség.
A hallgató köteles a témavezető által előírt konzultációkon megjelenni, a megbeszélt feladatokat végrehajtani. Az együttműködés hiányát a témavezető bármikor jelezheti a szakfelelősnek, akivel egyetértésben ennek okán úgy dönthet, hogy a szakdolgozat az adott félévben nem nyújtható be.
3. A szakdolgozat beadása
A hallgató köteles a kész, de még nem bekötött szakdolgozatát a témavezető tanárnak a beadási határidő előtt legkésőbb két héttel átadni/elküldeni. Ennek alapján a témavezető tanárnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a dolgozat megfelel az alapvető feltételeknek. Ezt a dokumentumot (Igazolás szakdolgozat benyújtásához) egy példányban a dolgozatokkal együtt kell a Tanulmányi Osztályra leadni. A szakdolgozatot az adott év november 15-ig, illetve április 15-ig, a TVSZ-ben meghatározott módon (171.§ 6-9) kell benyújtani a TO-ra. A szakdolgozat benyújtása egy bekötött papíros példány beadásával és a szakdolgozat Neptun rendszerbe történő feltöltésével valósul meg. A szakdolgozat bekötött példánya csak akkor fogadható el, ha a hallgató előzőleg feltöltötte a szakdolgozatát a Neptun rendszerbe. A szakdolgozatot PDF formátumban kell feltölteni. A feltöltendő fájl nevének tartalmaznia kell a hallgató nevét, a kar kódját, a képzés kódját és a témavezető nevét.
4. A szakdolgozat bírálata
A szakdolgozatot bíráló személy az opponens, kiválasztása a konzulens kiválasztásának elvei szerint történik. Mesterszakon a témavezető bírálata mellett az opponens véleménye is megjelenik (TVSZ 40.§. 6.). A témavezetőtől független opponens az egyetemmel munkaviszonyban nem álló (a szakdolgozat szempontjából szakmailag illetékes) személy. Megbízása/felkérése a szakfelelős feladata. Az opponens köteles a tanszék által megadott időpontig a dolgozat szöveges és számszerű értékelését elvégezni, s legalább egy szakmai kérdést a bírálathoz mellékelni. A dolgozat érdemjegyének kialakításához a témavezetővel konzultálnia kell. Érdemi vita esetén tájékoztatják a szakfelelőst. A hallgatónak az államvizsga előtt legalább egy héttel meg kell kapnia az opponensi értékelést.
MA-szakon a diplomamunkának meg kell felelnie a tudományos munka formai és szakmai követelményeinek, bizonyítania kell, hogy a hallgató tanulmányai során elsajátította a szak által előírt követelményeket, képes a szerzett tudását szintetizálni és a magyar nyelv szabályainak megfelelően gondolatait megfogalmazni. A politikatudomány mesterszakon írt diplomamunka saját, önálló kutatás eredményeként megszületendő tudományos dolgozat. A dolgozat értékelésekor alkalmazandó szempontok: témaválasztás, problémafelvetés, tézis; önálló kutatómunka; módszertan; feldolgozottság szintje; eredetiség; szerkezet konzisztenciája, logikája; szakmai, érthető nyelvezet; források minősége, kezelése; a kutatás kivitelezése; érvelés meggyőző jellege; formai követelmények (a dolgozat külalakja, kivitelezése, a hivatkozások, tartalomjegyzék, bibliográfia, függelék, ábrák, táblázatok stb.).
5. A szakdolgozat védése
A hallgató – a záróvizsga részeként – köteles megvédeni szakdolgozatát. Ennek során röviden bemutatja dolgozatát, illetve szóban felel az opponens által korábban írásban feltett kérdés(ek)re, a bírálatban megfogalmazott kritikákra, az államvizsga-bizottság tagjainak a dolgozatra vonatkozó kérdéseire. A szakdolgozat védésére a dolgozat témavezetője és opponense is meghívást kap.
6. Határidő-áttekintés
Azok számára, akik tavasszal kívánnak államvizsgázni:
Az előző év szeptember 30: a téma és a konzulens kiválasztása, első körben.
Az előző év október 15: a témának és a konzulens személyének rögzítése, jóváhagyása.
Az előző év november 30: a konzulensváltoztatás lehetőségének lejárta.
Április 1: a szakdolgozat végső változatának megküldése a témavezető részére.
Április 15: a szakdolgozat leadása.
Államvizsga előtt 7 nappal: az opponensi vélemények elkészülte.
Azok számára, akik ősszel kívánnak államvizsgázni:
Március 1: a téma és a konzulens kiválasztása, első körben.
Március 31: a témának és a konzulens személyének rögzítése, jóváhagyása.
Május 31: a konzulensváltoztatás lehetőségének lejárta.
November 1: a szakdolgozat végső változatának megküldése a témavezető részére.
November 15: a szakdolgozat leadása.
Államvizsga előtt 7 nappal: az opponensi vélemények elkészülte.
III. A szakdolgozat kötelező formai követelményei
A szakdolgozat megírásakor kötelezők az alábbiakban megfogalmazott stílusjegyek. Az ettől eltérő szakdolgozatok alacsonyabb értékelést kapnak illetve elutasíthatók.
1. A szakdolgozat megírásakor elvárt írásmód és külalak:
Times New Roman betűtípus, 12-es betűnagyság (a fejezetcímek lehetnek nagyobbak);
másfeles sortávolság, sorkizárással;
a bekezdéseket egyszer tabuláljuk, a bekezdések között lehet, de nem szükséges sort kihagyni;
alsó, felső, jobb oldali margó 2 cm; bal oldali margó – a kötés miatt – 3 cm;
csak a jobb oldalon szerepel szöveg, a bal oldal üresen marad.
2. A külső borítón fel kell tüntetni:
- SZAKDOLGOZAT
- Név
- a készítés éve.
3. A dolgozat belső címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelnie:
- A borítólap bal oldali tetején a dolgozat benyújtási helyének teljes megnevezése:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Politikatudomány mesterszak
A lap közepén a dolgozat címe, alcíme.
A cím alatt a lap bal oldalán a témavezető neve és beosztása (nem egyetemi beosztás esetén értelemszerűen), esetleges további konzulensek felsorolása hasonlóképpen.
A cím alatt a lap jobb oldalán a dolgozat készítőjének neve és szakja.
A lap alján, középen a beadás helye, ideje (pl.: Budapest, év, hónap).
4. A szakdolgozat következő eleme a tartalomjegyzék (a fő és alfejezetek vagy római és arab [I., I.1., I.2., I.2.1.], vagy csak arab [1.1., 1.1.2., stb.] jegyekkel számozandók). Ezt követi a főszöveg, majd a felhasznált művek bibliográfiája, az esetleges melléklet(ek) illetve függelék, végül az idegen nyelvű tartalmi összefoglaló és a záradék.
5. A dolgozat terjedelme – tartalomjegyzékkel, bibliográfiával és melléklettel együtt – legalább 90.000, legföljebb 150.000 leütés (szóközökkel együtt). Táblák, grafikonok, ábrák a fő szövegben legfeljebb az összterjedelem ¼ részéig számíthatók be.
6. Oldalszámozás
A belső címoldalt kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész dolgozatban, beleértve a bibliográfiát, a függeléket (ábrák, táblázatok stb.) és egyéb tartozékokat. Ahol a függelék dokumentumok másolatait tartalmazza, a beépítés nehézsége miatt kézi oldalszámozás is megengedhető.
7. Lábjegyzetek
A lábjegyzetek elsősorban a forráshivatkozást, a forrásokkal kapcsolatos egyéb információkat tartalmazzák, illetve kivételes esetben a főszövegbe nem illeszthető, de ahhoz kapcsolódó egyéb fontos információkat. Új érvet, okfejtést ne illesszünk lábjegyzetbe. A számozás arab számokkal történjen és folyamatos legyen.
IV. A szakdolgozattal kapcsolatos speciális tudnivalók
Kívánatos a dolgozat jó tagolása (fejezetek, alfejezetek, esetleg al-alfejezetek), amelynek azonban összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével, valamint egymásra épülő, logikus struktúrában kell követniük egymást. Egy jól összeállított és a fejezeteket, alfejezeteket külön (az írásmód differenciált beállításával) kiemelő tartalomjegyzék kellően tükrözi a szakdolgozat strukturális felépítését. Az alábbi részek ajánlások, amelyeket a hallgató a témavezetővel megbeszélt módon alakíthat, kivéve a 6., 8. és 9. pontot, amelyek kötelező elemek.
1. Bevezetés
A témaválasztás indoklása, pontosan megfogalmazott problémafelvetés, témamegjelölés, a kutatott terület leírása, hipotézisek, kérdések megfogalmazása, a munka elhelyezése a témában folytatott és folyó kutatások között. A dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének ismertetése, a dolgozat következtetéseinek felvázolása.
2. Elméleti háttér
A vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak kritikai ismertetése és rendszerezése. Ebben a tartalmi egységben kell világosan kifejteni azt is, hogy a jelölt milyen elméleti alapokra, definíciókra építi vizsgálatát. Itt kerülhet sor saját munka eredményeként a téma jellegéből adódóan adott jelenség(ek) történelmi hátterének összefoglalására, a témával kapcsolatos jelenségek (de még nem az empirikus kutatás részeként) feltárt összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bemutatására.
A szakdolgozatban felhasznált forrásokat mindig világosan fel kell tüntetni; a plagizálás a szakdolgozat visszautasításával és további fegyelmi következményekkel jár!
3. Módszer
A téma feldolgozása során alkalmazott módszerek rövid és szisztematikus ismertetése. (Itt kell kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is.)
4. Elemzés
A bevezetőben megfogalmazott tézis, tétel bizonyítása vagy elvetése; a lehetséges ellenvetések megcáfolása; a következtetések egyre pontosabb megfogalmazása.
5. Befejezés/Összegzés
A dolgozat gondolatmenetének összefoglalása, az eredmények viszonyítása a tágabb tudományos elméleti keretekhez, mások eredményeihez, kitekintés.
6. Felhasznált irodalom
A szakdolgozatban valóban felhasznált és hivatkozott szakirodalom, valamint más jellegű források tételes és alfabetikus felsorolása. Hivatkozási mód:
Monográfia: Polányi Károly: A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág, 1990.
Rawls, John: The Theory of Justice. Cambridge, Massachussets: Harvard University Press, 1970.
Tanulmány szerkesztett kötetből: Somlai Péter: "A szociológia születése a tizenkilencedik században." In: Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása. Tanulmányok. Budapest: Új Mandátum, 1999: 13-25.
Folyóirat-tanulmány: Honig, Bonnie: "Declarations of Independence: Arendt and Derrida on the Problem of Founding a Republic." American Political Science Review 85 (1991): 97-113.
Vagy: Ferge Zsuzsa: "Szegénység és bűnözés, azaz van-e dezintegrációs és decivilizációs veszély?" Belügyi Szemle (2) 1999: 3-27.old.
Több szerző esetén mindegyik nevet fel kell tüntetni a névsorban, de csak az elsőnél kell a teljes címet és kiadási adatokat megadni, a többi névnél elegendő visszautalni erre.
Internet-hivatkozás: az oldal pontos URL-címe és a letöltés ideje (év, hónap, nap). Figyelem: olyan forrásnál, amelynek nyomtatott kiadása is van, az oldalszám-hivatkozás miatt mindig a nyomtatott kiadás használandó!
Ugyanannak a szerzőnek több művét kiadási időrendben kell felsorolni, a legkésőbbivel kezdve. Napilapok esetében az oldalszám megadása nem kötelező. Interjúknál az alany számít szerzőnek, de az interjú készítőjét is – ha ismert – fel kell tüntetni. Statisztikai és hasonló jellegű kiadványokat – ha nincs szerző, szerkesztő – a cím szerint kell beilleszteni a bibliográfiába. Ha van szerkesztő, az ő neve szerint. Ha több szerkesztő van, az elsőként megjelölt nevénél kell szerepeltetni a forrást, a többi nevet nem kell beilleszteni.
A szöveg közbeni hivatkozás lábjegyzet formájában történik, az alábbiak szerint: A szerző vezetékneve (több azonos nevű szerzőnél a keresztnév is), a cím, oldalszám. Pl: Rawls, Az igazságosság elmélete, 201. Hosszabb címnél elég néhány szó. Ugyanazon az oldalon két hivatkozás ugyanarra a forrásra egyszerűsítve történhet, a második hivatkozásnál: im, 212. A következő oldalon újra ki kell írni a forrást.
7. Melléklet(ek), Függelék
Amennyiben a téma kifejtése megkívánja, a szakdolgozat melléklettel és illusztrációval egészíthető ki. A függeléket pótlólagos információk elhelyezésére használjuk, amelyek alátámasztják vagy kiegészítik a dolgozat fő szövegében foglaltakat. Itt lehet elhelyezni, ha szükséges, a szövegben felhasznált törvények, szervezeti leírások kivonatolt részleteit. A mellékletek a szöveg közben meghivatkozva, azonos sorszámozással a dolgozat végére kerüljenek, illetve összhangban az előzőekkel az ábrák, táblázatok külön-külön folyamatos sorszámozással készüljenek. A felső bal oldali sarokba (vagy középre) a sorszám és a cím, a bal alsó sarokba a forrás megnevezése kerüljön.
8. Idegen nyelvű összegzés
A szakdolgozat végén 5-10 ezer leütésből álló, angol nyelvű összefoglaló (rezümé, absztrakt) áll, melyben a hallgató összefoglalja a felvetett probléma lényegi elemeit és dolgozatának főbb megállapításait. Ez a rész kívül esik a dolgozat terjedelmi korlátain.
9. Záradék (a TVSZ kötelezően előírja!)
"Alulírott ...... nyilatkozom, hogy a szakdolgozat saját szellemi termékem, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használtam.
..............................
aláírás"
